Hogyan lehet dinamikusan hivatkozni változókra a JavaScriptben a drámaírói tesztekhez

A dinamikus változókra való hivatkozás kihasználása a drámaíróban

Az olyan modern tesztautomatizálási keretrendszerekben, mint a Playwright, kulcsfontosságú a tesztadatok hatékony kezelése. Az egyik gyakori forgatókönyv magában foglalja az adatok beolvasását egy JSON-fájlból a beviteli mezők feltöltéséhez az automatikus tesztelés során. Ez a gyakorlat csökkenti a keménykódolást és növeli a tesztesetek rugalmasságát.

Kihívások merülhetnek fel azonban, ha az adatok bizonyos részeit, például a JSON-objektum bizonyos tulajdonságait dinamikusan kell meghatározni. Gyakori példa az, amikor a tulajdonságneveket vagy értékeket futás közben kell beállítani, ahelyett, hogy a tesztlogikába kódolnák őket.

A JavaScript dinamikus változóhivatkozási képességeket kínál, amelyek segíthetnek megoldani ezt a problémát. A kulcsnevek hardkódolása helyett használhatja a JavaScript rugalmasságát a kulcsok dinamikus létrehozásához, a futtatott teszt kontextusától függően.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan lehet ezt megvalósítani a Playwrightban. Módosítunk egy függvényt, hogy a JSON-tulajdonság nevének egy része futás közben meghatározható legyen, így a kód újrafelhasználhatóbbá és a különböző tesztforgatókönyvekhez adaptálhatóbbá válik.

Dinamikus kulcshivatkozás megvalósítása a Playwrightban a rugalmas automatizálás érdekében

A fent megadott szkriptek a JSON-adatok dinamikus elérésével kapcsolatos kihívások megoldására összpontosítanak egy Playwright-teszten belül. A JSON-adatok jellemzően statikusak, és a mélyen beágyazott tulajdonságok elérésekor a fejlesztők hajlamosak a tulajdonság elérési útjainak hardkódolására. Ez a módszer működik, de hiányzik a rugalmasság. A probléma megoldása érdekében dinamikus kulcshivatkozást használnak a tulajdonságnevek futás közbeni létrehozásához. Az alapötlet az, hogy a kódolt tulajdonságneveket (például _fullUkLicence_carInsurance) lecseréljük olyan változókra, amelyek meghívásakor átadhatók a függvénynek. Ezáltal a teszt jobban alkalmazkodik a JSON-fájl vagy a benne lévő adatok szerkezetének változásaihoz.

Az első megoldásban a szkript JavaScript sablon literálokat használ a tulajdonságnév dinamikus felépítéséhez a bemeneti paraméter alapján, válaszSet. Különböző argumentumok átadásával a függvény a kód módosítása nélkül hozzáférhet a JSON-fájl különböző tulajdonságaihoz. A locator() metódus használata a Playwrightban biztosítja, hogy a megfelelő beviteli mezőt célozza meg a weboldal. A locator() függvény a :has-text() pszeudoosztályt használja az adott szöveget tartalmazó elemek azonosításához, így hatékony módja a dinamikus elemekkel való interakciónak a tesztelés során. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy egy beviteli mezőt töltsünk ki a megfelelő adatokkal a JSON-fájlból a felhasználó választása alapján.

A második megoldásban a getNestedValue() nevű segítőfüggvény használatával egy lépéssel tovább hozzuk a dinamikus kulcsra hivatkozó kulcsot. Ez a függvény felosztja a tulajdonság elérési útját egy tömbre a split() használatával, majd a reduce() segítségével bejárja a JSON-objektum beágyazott szerkezetét. Ez a módszer különösen akkor hasznos, ha dinamikusan kell elérni a mélyen beágyazott tulajdonságokat. Rugalmasságot ad, mivel dinamikusan haladhat át az útvonalakon anélkül, hogy kemény kódolná azokat. Az egymásba ágyazott adatstruktúrák kezelésének képessége kulcsfontosságú az összetett JSON-fájlokban, ahol az adatok több réteg mélységében lehetnek eltemetve.

Végül a harmadik megoldás hibakezelést és bemenet-ellenőrzést vezet be a try...catch blokkok használatával. Ez biztosítja, hogy a fájlolvasás, a JSON-elemzés vagy a tulajdonságok elérése közben fellépő hibákat a rendszer rögzíti, és a megfelelő hibaüzenetek megjelennek. Például, ha a függvény érvénytelen értékkel van ellátva válaszSet, egyéni hibát dob, biztosítva ezzel, hogy a szkript ne haladjon tovább hiányos vagy érvénytelen adatokkal. A throw new Error() használata robusztusabbá teszi a funkciót, javítva a tesztek megbízhatóságát. Ezenkívül a moduláris funkciók, például a loadTestData() és a getAnswerValue() segítenek a kód rendszerezett és újrafelhasználható megőrzésében, tovább javítva a szkript karbantarthatóságát és méretezhetőségét.

// Solution 1: Dynamic Key Access in Playwright
const fs = require('fs').promises;
async function answerMyDetails(answerSet) {
  const testDataFile = './myJsonFile.json';
  let data = await fs.readFile(testDataFile, 'utf-8');
  let testData = await JSON.parse(data);
  // Dynamically access the answer property based on the answerSet argument
  let answerKey = \`answer_\${answerSet}\`;
  let answerValue = testData.myDetailsPageQuestions.vehicleReg[answerKey];
  await this.page.locator('div:has(> label:has-text("Some Text")) input').fill(answerValue);
}
// This function now dynamically references the JSON key based on the input parameter answerSet.

// Solution 2: Template Literal Key Construction for JSON Data in Playwright
const fs = require('fs').promises;
async function answerMyDetails(answerSet) {
  const testDataFile = './myJsonFile.json';
  let data = await fs.readFile(testDataFile, 'utf-8');
  let testData = await JSON.parse(data);
  // Dynamically construct the property path using template literals
  let answerPath = \`vehicleReg.answer_\${answerSet}\`;
  let answerValue = getNestedValue(testData, 'myDetailsPageQuestions.' + answerPath);
  await this.page.locator('div:has(> label:has-text("Some Text")) input').fill(answerValue);
}
// Helper function to retrieve nested values using string paths
function getNestedValue(obj, path) {
  return path.split('.').reduce((o, k) => (o || {})[k], obj);
}
// This approach builds the property path and retrieves the nested value dynamically.

// Solution 3: Modular and Optimized Dynamic Key Access
const fs = require('fs').promises;
async function answerMyDetails(answerSet) {
  try {
    const testData = await loadTestData('./myJsonFile.json');
    const answerValue = getAnswerValue(testData, answerSet);
    if (!answerValue) throw new Error('Invalid answerSet or missing data');
    await this.page.locator('div:has(> label:has-text("Some Text")) input').fill(answerValue);
  } catch (error) {
    console.error('Error filling input field:', error);
  }
}
// Modular function to load test data
async function loadTestData(filePath) {
  let data = await fs.readFile(filePath, 'utf-8');
  return JSON.parse(data);
}
// Modular function to retrieve dynamic key value
function getAnswerValue(testData, answerSet) {
  return testData.myDetailsPageQuestions.vehicleReg[\`answer_\${answerSet}\`];
}
// This solution adds error handling and validation for more robustness.

Dinamikus JSON-hozzáférés és fokozott rugalmasság a drámaírók tesztelésében

A Playwright dinamikus JSON-adathivatkozásának egyik gyakran figyelmen kívül hagyott aspektusa a többszintű JSON-struktúrák kezelése. Sok valós esetben a JSON-fájlok nem csak közvetlen tulajdonságokat tartalmaznak, hanem mélyen beágyazott objektumokat és tömböket is. A drámaíró azon képessége, hogy dinamikusan hozzáférjen az ilyen struktúrákhoz, felbecsülhetetlen értékűvé válik, különösen a rugalmas adatbevitelt igénylő tesztek automatizálása során. Egy tipikus forgatókönyv magában foglalhatja a beágyazott objektumon belüli különféle tulajdonságok eléréséhez szükséges JSON-kulcsok dinamikus generálását, így a fejlesztők nagyobb irányítást biztosítanak a szerkezet felett.

Egy másik kulcsfontosságú szempont az újrafelhasználhatóság előnye, amelyet a dinamikus hivatkozás hoz. Ahelyett, hogy külön függvényeket írna vagy megkettőzne minden egyes tulajdonsághoz, a dinamikus kulcsok lehetővé teszik egy újrafelhasználható függvény létrehozását, amely a JSON-fájl bármely tulajdonságához hozzáférhet. Ez nagymértékben leegyszerűsítheti a tesztek karbantartását, mivel az adatstruktúra vagy a követelmények jövőbeni változásai nem teszik szükségessé több helyen történő változtatásokat. Ez a moduláris megközelítés tisztább kódot és gyorsabb fejlesztési ciklust biztosít.

Ezenkívül a szkript hibaállóságának biztosítása kulcsfontosságú. A dinamikusan elérhető adatokkal végzett munka során a váratlan változtatások vagy a hiányzó értékek hibákhoz vezethetnek. A robusztus hibakezelés megvalósításával, például a meghatározatlan vagy hiányzó tulajdonságok elkapásával, a teszt kecsesen meghiúsulhat értelmes hibaüzenetekkel. Ez nemcsak a hibakeresési időt takarít meg, hanem megbízhatóbbá is teszi a tesztet. Az érvényesítéssel párosított hibakezelés biztosítja, hogy csak a megfelelő adatok kerüljenek felhasználásra a tesztelés során, ami kritikus fontosságú a jó minőségű automatizálási szkriptek fenntartásához.